| Biosolar Forum => Hőszigetelés - Padlás => Öreg fagerendás födém | lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6 következő » |
zsezseVálasz erre 2012-11-09 21:29:11 |
|---|
| Előzmény: Gyuri #35255#35266 van a programok kozott kalkulator, azzal ki tudod szamolni, milyen U erteket ersz el, adott szigeteles retegrend mellett. szerintem ha hozzafog az ember, akkor minimum 20cm szalas szigeteloanyagot erdemes betenni a fodembe. |
GyuriVálasz erre 2012-11-09 15:09:10 |
|---|
| Előzmény: zsezse #35244#35255 Jól értem, akkor 20 cm szigetelés szerinted elég? A deszka magassága miatt gondoltam. A porhó egy érdekes dolog, nekem a frissen szigetelt ajtó alján behordta. Mégse lett olyan jó a szigetelés. |
zsezseVálasz erre 2012-11-09 10:26:58 |
|---|
| Előzmény: Gyuri #35236#35244 Gyuri sejtettem, hogy a kep csak illusztracio, de te magad irtad, hogy hamarosan a palahoz is hozza kell majd nyulni Akkor inkabb ezt hozzad elore, mintsem minden havazas utan maszkalj fel a padlasra ellenorizni, hogy a szel mennyi havat fujt ra a "meregdraga" hoszigetelesre, mert ha az beleolvad, akkor nehezen fog kiszaradni es meg is roskadhat (pl az uveggyapot), de a kozetgyapotnak sem tesz jot. azt ne felejtsd el, hogy a perlit nagyon jo nedvessegtarolo, tehat siman lehet, hogy el sem jutott a porho olvadek a mennyezetig, mert a perlitben szetterult es kiparologtatta tavasszal! tudom, hogy mindenkinek mast enged meg a kincstar, de mi 30 evig szivtunk a sikpalaval. szamtalanszor beazott a nagy viharoknal, eszrevetlen helyeken. volt, hogy tetoteren at az also szinten folyt a viz az ablakokbol, a szigetelest teljesen elaztatva. volt, hogy jegeso utan vodrokkel rohangasztam fel a padlasra ejszaka, mert hallottuk, hogy itt ott ereszt a teto. nem kivanom senkinek! miota 3 eve le lett guritva, azota nyugodtan alszok! a hoszigeteles elott minden esetben a vizszigetelest kell megoldani, ez a falazatra is igaz! ezert is javaslom mindenkeppen elobb a tetot porho mentesse tenni, amennyire lehet. nekunk 2009-ben 2500 Ft/nm aron leguritottak mintas zsindellyel, amire 10 ev garanciat adtak. 1.5 nap alatt elkeszultek a 200nm-rel. a tietek szeirntem 1 nap alatt meglenne., raadasul nektek kb 100-120nm lehet a tetofelulet. (szivesen megadom az emberke kontaktjat, ha esetleg nem talalsz jo arat) ha ennek ellenere megis a hoszigetelest szeretnek csak megcsinalni, akkor szerencsetek van, ha monolit a fodem (egybefuggo) elso korben tovabbra is amondo vagyok, hogy hivjatok el egy hokameras embert, es nezessetek meg, milyen allapotban van most a fodem, hol vannak a hidegpontok. o tud tanacsot is adni, hany centiben erdemes meg gondokodni, mennyire jol van megcsinalva a mostani perlit. nekunk nagyon sokat segitett. na es a litania utan az erdemi valasz: nekem bevalt modszer, hogy 2.5x20x400-as deszkakat elere allitva leraktam a padlason a mostani gerendakra merolegesen, igy a meglevo gerendak altal okozott hohidakat kikuszoboltem. ha kozetgyapotban gondolkodsz, akkor 98 cm tavolsagra tedd le oket, hogy egy picit szoruljon be a gyapot a deszkak koze, ha uveggyapotban, akkor szerintem erdemes 110-115 centire tenni (az uveggyapot 120cm szeles) a tetejere valami paraatereszto anyagot tegyel, hogy a felulrol bejuto port megfogd (pl hullampapir, festekboltban kaphato 25m-es tekercsben, vagy nagy kartonpapirok szetvagva), majd a tetejet lefedheted, hogy jarofeluletet kepezz. ha deszkazod, igy is ugyis marad valamennyi res a hullampapir felett, hogy szellozzon felfele a szigeteles, erre oda kell figyelni. azt egyebkent tudjuk, hogy hany centi perlit van a fodemben? segitettem? |
GyuriVálasz erre 2012-11-08 22:58:29 |
|---|
| Előzmény: zsezse #35232#35236 Zsezse, a szülőknél, nincs lefedve bitumennel, a kép csak illusztráció. Nálunk nincs légrés. Tehát teljesen zárt a mennyezet, és padlás is. Csak azért írtam ide, mert fa a gerenda van a födémben. De alulról teljesen gyönyörűen bevakolt, felülről, pedig járófelület van kialakítva. Gyakorlatilag nem megmondható, hogy nem vasbeton gerendák vannak. A havat nem tudom mennyire hordja be a szél, de amiatt még soha nem volt a menyezetten folt. Ha nem feltétlenül muszáj a tetőhéjazathoz nem nyúlnánk. Volt, hogy beázott, de néhány pala cseréjével, mindig megoldódott a probléma. |
zsezseVálasz erre 2012-11-08 22:03:43 |
|---|
| Előzmény: Gyuri #35230#35232 gyuri ezeken a lepcsokon mi is atmentunk. az elso, amit meg kellene oldani az a teto korrekt leszigetelese. amig a sikpalan befuj a szel/ho, addig nem sok ertelme van hoszigetelesben gondolkodni, hiszen elaztathatja azt. a belinkelt kepen is ha jol latom mar le van fedve ilyen bitumenes zsindelyes lemezzel. ha ez megvan, akkor lehet elkezdeni a fodemszigetelesen gondolkodni. azt lenne jo tudni, hogy mennyire mozog a levego a perlit alatt a legresben. ezt legkonnyebben egy infrakameraval tudnad megallapitani alulrol, mennyire hideg a mennyezet. nekunk nagyon hideg volt, atfujt a szel a legresen, igy felszedtuk a deszkazatot es a perlitet beletortuk a gerendak koze. friss perlittel huztuk le a tetejet. |
GyuriVálasz erre 2012-11-08 21:28:34 |
|---|
| #35230 Nem tudom, hogy elég öreg-e ehhez a topichoz a szüleim háza, de nekik is fagerendás padlásuk van. 1982 ben épült a ház, és fagerendás a födém, amin perlit van. A perliten elvileg fólia, a fóliára pedig homokbeton lett öntve. A ház tipikus 10x10 es kockaház 10 lépcsővel megemelve, sátor tetővel, amin apró pala a fedő anyag. A ház néhány éve szigetelve lett 5-6 cm es nikecel lapokkal, és persze nemes vakolattal. Az ablakok, dupla szárnyas ablakok, és a külső szárnyban az üveg hőszigetelt üvegre lett cserélve. A kérdésem az lenne, hogy szerintetek mivel lenne érdemes szigetelni a padlást? Milyen rétegeket lenne érdemes felépíteni? A padlás csak lomtárolásra volt használva, viszont a lomtárat megszüntetjük. Csak kéménysepréshez, és a padlás esetleges szellőztetéséhez akarunk felmenni. Azt még el kell mondanom, hogy tetőn található palának szerintem már nincs 10 év az életciklusa, és hozzá kell nyúlni. Tehát lehet számítani, némi beázás problémára az elkövetkező években. Előre is köszönöm a véleményeteket. ui: Ilyesmi a ház. Csak a tetőben a törés talán nagyobb, és a ház ettől 10 lépcsővel magasabban van. |
robertVálasz erre 2012-06-22 20:48:36 |
|---|
| Előzmény: zsezse #30992#30994 zsezse, Ha a perlit nincs kitéve használatnak, akkor nem porlik, egyben tartja a cement. Ha van is valamennyi por, de nem mozog a levegő, akkor nincs ami felemelje a kőzetgyapotba. Mégis, ha úgy érzed, hogy szükséges, akkor a geotextil megfelelő lesz. |
zsezseVálasz erre 2012-06-22 20:13:14 |
|---|
| Előzmény: robert #30976#30992 ok es mit tegyek a szalas szigeteles es a perlit koze, hogy ne menjen bele a por? kartonpapirt vagy geotextiliat? |
robertVálasz erre 2012-06-22 14:51:27 |
|---|
| Előzmény: zsezse #30955#30976 zsezse, Én a B-re szavazok. |
zsezseVálasz erre 2012-06-22 11:51:04 |
|---|
| Előzmény: zsezse #28037#30955 lassan elerkezik az ido, hogy nekiugorjak ennek az ominozus fodemszigetelesnek. lassan kiszarad a perlit beton is teljesen Jelenleg ugy nez ki, hogy a gerendak kozott van 15cm perlitbeton, alul deszkazat. mivel a megbontas elegge megviselte a mennyezetet, ezert le akarjuk kartonozni alulrol egy reszet a haznak. a vegleges retegrend a kovetkezo lenne: felulrol lefele: jarhato felulet kozetgyapot (A)--------- perlit beton a gerendak kozott, gerendak also deszkazat, strukatur+vakolat nehany cm legres (B)--------- gipszkarton hova lenne erdemes tenni a parazaro foliat? az (A) vagy a (B) jelu retegekhez? a legegyszerubb lenne, ha az egeszre felulrol rateritenek egy foliat es arra tennem a szalas szigetelest. vajon a gerendakon nem fog kicsapodni a para, ha feljut de felette meg lesz 20-25 cm hoszigeteles? |
plaszloVálasz erre 2012-05-04 10:03:53 |
|---|
| Előzmény: zsezse #29079#29108 zsezse, ha már nincs lakója, csak a nyoma, akkor jobb a helyzet. :)) |
zsezseVálasz erre 2012-05-03 10:34:41 |
|---|
| Előzmény: plaszlo #29064#29079 plaszlo sajnos az az, aminek latszik. ugy tudom, ez mar akkor is bontott anyag volt, amikor beepitesre kerult, igy az ido es a szuvak vasfoga meglatszik mar rajta. gyanitom azert is van ott mar surubben a gerendazat. acs baratom megnezte, azt mondta, meg kibir par 10 evet, nincs rajta terheles. lekentuk vegyszerrel, ennel tobbet nem tudok erte tenni. |
plaszloVálasz erre 2012-05-02 23:01:13 |
|---|
| Előzmény: zsezse #29061#29064 Zsezse, elég ijesztően néz ki a második kép közepén lévő gerendád. Ez tényleg farágó bogár műve, vagy csak annak látszik? |
zsezseVálasz erre 2012-05-02 21:40:47 |
|---|
| Előzmény: zsezse #28037#29061 elkezdtuk a perlit projektet a padlason. megtalaltam az atszellozes fo okat: egy a haz oldalahoz epitett vas terasz elemei voltak atutve a legresbe, igy kb 12db 40x40-es zartszelvenyen keresztul szellozott a legres az egyik felen, ahol megbontottuk. elso korben felszedtuk a perlit betont es a felso deszkareteget, ami viszonylag egeszsegesen fel is jott. masodik korben 1-2 centi foldszaraz perlitet teritettunk az also deszkaretegre, majd ebbe belelapatoltunk annyi perlitet, ami csak belefert. a tetejet lehuztuk friss perlit betonnal szintbe. tapasztalatok: -a strukaturos vakolat nem birja ezt a bolygatast, sok helyen megrepedezett. -egy 24nm-es helyiseg leszigetelesehez 15cm vastagon kb 20 zsak nyers perlitet + 4 zsak cementet emesztett fel. Ez tobb, mint 34000 Ft, hiaba hasznaltunk fel annyi betont, amennyit csak tudtunk. Kozetgyapotbol kb 27000 Ftbol kijott volna, es nem aztatom meg a mennyezetet. terv modositas: -a feltort perlitet megprobaljuk osszeapritani amennyire lehet, hogy minel jobban kitoltse a gerendak kozet, es kihagyjuk az also/felso friss perlit reteget. ez alol kivetel a haz kulso falazata melletti nehany kocka a biztonsag kedveert. erre - a teljes kiszaradas utan - parazaro folia kerul a sarkokon gondosan leragasztva mondjuk purhabbal, es ra 25cm szalas szigeteles. ezzel velemenyem szerint megoldom a mennyezet atszellozesenek problemajat, ujrahasznositom a teljes jelenlegi hoszigetelest es fokozom 5cm-rol 40 cmre. ime a kepek:     |
robertVálasz erre 2012-04-05 09:50:02 |
|---|
| Előzmény: barbot #28078#28102 barbot, A gerendák közét szinte teljesen szárazra kevert, cementet alig tartalmazó, kevés meszet viszont igen, perlittel jól ki lehet tölteni. A széleknél utánöntésre lesz szükség a zsugorodás miatt. Egy keverési ajánlat: 10 rész perlit, 1 rész cement, 1 rész mész. A frissen kevert perlitbe nem dobálnám bele a durván összetört régi darabokat. Repedésekhez fog vezetni. A régi perlitbetont takarmánydarálón le kell darálni. Menni fog. A frisshez adott mennyiséget kísérletezni kell, mert a felgyorsítja a kötést. A térkitöltéshez nem beöntés, hanem bedöngölés kell, ezért le kell lassítani a kötés időt. Egy keverésre ide nem igaz az egy órán belüli eldolgozás szabálya. Gyorsabban kell dolgozni, pontosabb menyiségeket kell keverni.  Hogy mi van még a régis szakkönyvekben?? A földmunkáktól a betonkészítésen át a felrakóhegesztésen keresztül az ács és asztalos munkákig sok minden. Épületgépészeti, épület karbantartási kézikönyvek. Bádogozás, tetőfedés, belső építészet úgy az első Kószó féle lépcsős, kandallós könyvekig bezárólag. Természetesen az energia termelés, a (meghaladott) világítástechnika is megtalálható. Meghaladott, mert az alapfogalmak, a méretezési, humán szempontokat is figyelembe vevő méretezések itt még nem egy méretező program részei. Ezekből sokkal lassabban lehet, igaz megértve a kiválasztás útját, eredményt kapni. Sokan hivatkoznak mai is még a "Gyurkovics" féle napenergiás alap irodalomra. Ha valakinek szüksége van rá, abból is tudok szkennelni. Dr. Gyurkovics Lajos, 1987, 75,- Ft Ha valaki tud valamit a készítő cégről, az már csak nosztalgiából is érdekelne!   |
barbotVálasz erre 2012-04-04 18:22:10 |
|---|
| Előzmény: robert #28082#28089 Szia robert! A perlitbetont megértettem, ok. A ma kapható faanyagokról sok jót nem lehet mondani, ez tény. DE: ha sikerül valahol száritóssal egyeztetni, hogy betegyék a száritóba a beépitendő faanyagot egy hétre, akkor steril faanyagot kap. Azt már csak védőkezelni kell, jóval ember és környezetbarátabb védőszerrel. Tartósitására szinte elég a huzat. Hogy van-e aktiv rovarfertőzés (szú= kicsi vagy nagy kopogóbogár, cincér) benne, az megállapitható a furatliszt meglétéből, vagy hiányából, a furatlyukak szélének szinéből, illetve a rágás zajából. Ha dől a furatliszt, az baj, akkor fertőtleniteni kell, mese nincs. Ha kb. 1/3 vastagságban kárositották a faanyagot, akkor cserélni, kiváltani, erősiteni kell- mikor hogy kéri a szerkezet. Ha egy-két bogár marad benne, nem a világ vége. Inkább rágja az a pár darab a gerendát, mint egy életen keresztűl mérgezzen engem is a legenyhébb favédőszer. A rovarok úgyis elpusztulnak a szigetelés alatt, szaporodni sem tudnak. A rovaroknak is nagy ellensége a száraz faanyag. Nedvességre nekik is szükségük van... Már láttam fólia által okozott csodákat. A "csak penészedik" után következhetnek a nagyobb bajok, szinte minden magasabbrendű gomba megtelepedését elősegitik a különböző penészek, vagy más gombák. Az üveggyapotat én sem komállom, jobb a préselt ásványi. Ha már ekkora munkára van kilátás, nem lenne érdemes megfontolni, hogy alulról szereljen valami párazáró szigetelést, fóliát a menyezetre? Azt is takarhatja gipszkartonnal, vakolattal, stb, és akkor nem kell mindent megbolygatni fent a padláson. Bennem még élénken él a tavalyi munka emléke, tudom, hogy mivel jár. Pl. lehetne úgy, hogy a menyezetre alulról párazáró fólia, arra gipszkarton, majd egy rend festék. A gipszkarton és a fólia között akár légrés is lehetne, ha szerelőidommal fogatja fel, nem közvetlenül a menyezetre. |
villam64Válasz erre 2012-04-04 15:20:44 |
|---|
| Előzmény: zsezse #28074#28084 Függőlegesen, de födémen-ben vízszintesen 20 cm nem roskad össze. Ahol erről beszélnek az egy sem vízszintes. Illetve itt a sok port említik "Tetőszigetelés, padlásszigetelés ECOSE üveggyapot szigetelőanyagokkal forrás: szigatech.hu/ecose-uveggyapot-hasznos-tudnivalok/ A tető utólagos hőszigetelése rendszerint kétféle módon történhet, vagy a szarufák közötti, vagy/ és szarufák alatti rész szigetelésével. Az üveggyapot szigetelést a tetőtér beépítésnél is lehet alkalmazni, de mindenképpen el kell látni egy „z” alakban történő rozsdamentes huzalozással. Amennyiben a szarufák mélysége kevés, ahhoz hogy megfelelő szigetelő képességet érjünk el, akkor alkalmazható a szarufák alatti szigetelés. Ha a tetőtér nem kerül beépítésre, akkor célszerű a padlásfödémet szigetelni. Szigetelés előtt érdemes eldönteni, hogy járható, vagy nem járható padlásteret szeretnének- e kialakítani. Természetesen a tárolási, raktározási célokat is figyelembe kell venni. Vastagabb réteg kialakítása esetén érdemes kettő- vagy több rétegből átlapolással fektetni a szigetelő anyagokat, így jobb hőszigetelést tudunk elérni az átmenő hézagok csökkentésével." forrás: amiotthonunk.hu/epitesi-tanacsok/valyogbol-jot-es-jol.html " Hibaforrás: a födém hőszigetelése Igazán tanulságosnak bizonyult a födém szigetelése. Egy ház hőtechnikai felújításakor nem elegendő a falak külső hőszigetelése, meg kell gátolni azt is, hogy a hő felfelé vagy lefelé szökjön el a lakótérből. „Felfelé” megerősíthetjük a födém és/vagy a tető szigetelését. Ebben a vályogházban 5 centiméter üveggyapot szigetelést fektettek rá a döngölt agyag födémre. Sajnos elég gyakori ez a megoldás, de majdhogynem csak pénzkidobás. A kis testsűrűségű táblákat 5 centiméteresnek árulják, de éppen laza szerkezetük miatt igen hamar „összeesnek”, s alig marad belőlük 3 centiméter hőszigetelő réteg. Márpedig egy padlásfödém hőszigetelésére ma már legalább 10-15 centiméter hőszigetelés ajánlott. Ennek a háznak az esete mégis kicsit más. A vályogházaknál többnyire fagerendás födémet használtak, amelyre agyagtapasztásos deszkaborítás (pórfödém) került. Ez a födémfajta jobb hőszigetelő, mint például a ma gyakorinak mondható monolit vasbeton födém. Ezen a födémszerkezeten nem sokat javított a gyapotszigetelés, az eredeti födém nem mondható rossznak. Hibaforrás: a párafékező fólia Mivel a cserepeket nem cserélték ki a házon, így itt-ott beázik a tető. Azért, hogy megvédjék a lerakott szigetelést, párafékező fóliát fektettek rá. Talán meglepő, de ezzel nemhogy javítottak volna a helyzeten, sokkal inkább rontottak! A fólia valóban megvédi a szigetelést a felülről befolyó víztől, az alulról, a helyiségekből érkező pára azonban zavartalanul eléri az üveggyapotot a jó páraáteresztő képességgel rendelkező agyagfödémen át. Sőt, a felső párafékezésnek köszönhetően még meg is rekedhet a nedvesség a szigetelésben, jelentősen rontva az amúgy sem túl jó hőszigetelő képességen. A felülről el nem távozó nedvesség komolyan árthat a majd százéves szarufáknak. Sajnos azt kell mondanunk, hogy a régi megoldás jobb volt! Megoldás a födém szigetelésére A nem használt padlás födémjének hőszigetelésére létezik jobb megoldás is. A födémre párafékező fólia fektetendő (ez gátolja, hogy a szigetelést alulról nedvesség érje), majd erre legalább 10-15 centiméteres szigetelőanyag. A szigetelőanyag lehet 100-as polisztirol lemez, vagy üveg/ásványgyapot paplan. Kapható olyan szigetelés is, amely alufóliával kasírozva szükségtelenné teszi a párafékező fólia lefektetését. Fontos, hogy a fektetés mindig átfedéssel, kötésben történjen. Ha a padlást tárolási funkcióra is használnánk, vagy bizonyos részein járni szeretnénk, akkor a szigetelés tetejét erre alkalmassá kell tenni. Erre jók a faforgácslappal kasírozott szigetelőtáblák, de megoldást jelenthet a szarufák közé fektett párnafákra tett deszkaborítás is. " |
robertVálasz erre 2012-04-04 14:31:48 |
|---|
| Előzmény: barbot #28078#28082 barbot, A perlitbeton légzárásra nem a legalkalmasabb, mert ilyen vastagságban úgyis összerepedezik, ezért a párazáró fóliát nem helyettesítheti. Egy technológiai szigetelés viszont mindenképpen kell alája a víztartalma miatt, így egy kalap alatt a párazárás megoldott. A huzatot, viszont biztosan megszünteti a gerendák közé bedolgozott perlit. A jelenleg kapható fertőzött faanyagokat a természetes szellőzés nem óvja meg a rovarokról, csak a gombától. Zsezse gerendái nem "mai gyerekek", talán kátránnyal impregnálva vannak, de az is lehet, hogy tele van szúval. A fólia alatti rész nem "fő meg", de gondolom ezalatt a párát érted, "csak" penészedik, ha a fólia a réteges szerkezetben úgy van elhelyezve, hogy a hőmérséklete a harmatpontra csökken. Ezért nem mindegy, hogy milyen vastag hőszigetelés fedi a hideg oldalon. Ahogyan te is írtad, a konyhában és a fürdőszobában rengeteg pára termelődik, attól mindenképpen óvni kell a szerkezetet, főképpen szellőztetéssel. Az üveggyapotban nem hiszek, hiába olcsó, és hiába jók a gyári adatai (amíg be nem építik). Olyan hőszigetelő anyag kell, aminek van tartása (nem paplan). |
barbotVálasz erre 2012-04-04 14:03:28 |
|---|
| #28078 Nem lehet megoldani a szellőzés csökkentését valahogy? Mert ha szellőzik, akkor a levegőmozgás elszállitja a párát is. A másik, hogy ha fölül rak párazáró fóliát, az mit segit? alatta tartja a szobából felszálló párát? akkor igy a fólia alatti rész fő meg, kap nedvességet. Azonkivül figyelembe kell venni azt, hogy konyha, fürdő, vagy lakószoba fölött van-e a menyezet, mert mindegyiknek más a páratehelése. Én nem tudom, milyen az a perlitbeton, de ha beton, az általában párazáró, csak a felületén vezeti a vizet- vagyis helyetesiti valamilyen szinten a párazáró fóliát. Tehát ha maradna a mostani beton, nem kellene párazáró fólia. A fát az egészséges környezet, a szellőzés, levegőzés kell megóvja elsősorban, nem a vegyszer. Én a télen havonta kb. 4-5 liter vizet fogtam föl a konyhai gőzelszivó padlásra kivezetett csöve alatt. És ez nem a teljes mennyiség! Pl. ha nincs szigetelve az alap, és a fal húzza fel a vizet, annak is jó része befelé párolog el. Amúgy van egy kedvenc könyvem, ami e tekintetben is ad tanácsot, : A Műszaki kiadó adta ki, cime a Saját házak kivitelezési hibái. A szerzőt igy fejből nem tudom. |
zsezseVálasz erre 2012-04-04 12:53:57 |
|---|
| Előzmény: villam64 #28073#28074 ez igy van. az uveggyapot viszont osszeroskad egy ido utan, ezert nagy vastagsagban nem erdemes rakni. |
villam64Válasz erre 2012-04-04 12:50:07 |
|---|
| Előzmény: zsezse #28070#28073 Én csak nagyjából viszonyítottam. De még inkább látható, hogy olcsóbb 15 cm üveggyapot, mint 10 cm kőzetgyapot a födémhez. |
zsezseVálasz erre 2012-04-04 12:43:14 |
|---|
| Előzmény: villam64 #28065#28070 nem tudom, te hol lattal 0.034-es kozetgyapotot, en csak kasirozottban lattam, de az nem a 750Ftos kategoria. inkabb a duplaja. a normal csak 0.037, ez csak 10%-kal jobb, mint az uveggyapot/perlit. |
villam64Válasz erre 2012-04-04 11:17:44 |
|---|
| #28065 Azért kiszámolnám, hogy miért éri meg a 0,042-es üveggyapot 220 Ft/m2 helyett 0,034 kőzetgyapot 750 Ft/m2. Mennyi éves fűtési idényben a hőveszteség 100 m2-re? |
zsezseVálasz erre 2012-04-04 11:11:47 |
|---|
| Előzmény: robert #28061#28064 robert az uj perlit retegnek kb 15%-a lesz vizes, a tobbi a regi szaraz perlit darabok. nem is kell vizesre keverni, hiszen nem injektalni kell. Alatta folia, felette a szellos padlas. Nem látom, hogy ez miért probléma. a nyari nagy melegekben siman ki tud szaradni, nem okoz problemat. Osszel meg ra tudom teriteni a kozetgyapotot. 140nm-en 8cm kb 11kobmeter anyag. 11 kobmeter perlit kb 240e FT + cement a mostani arakon. 11 kobmeter kozetgyapot 83 000 Ft (750Ft/10cm) engem nem a viz aggaszt, hanem az, hogy megfelelo lesz-e a hoszigetelese igy az egesznek es hogy minel kevesebb munkaval/penzzel tudjam megoldani (lusta vagyok:) ) illetve ha mar itt van a perlit, miert ne hasznaljam fel? 0.041-es lambdat hirdet magarol, a kozetgyapot sem sokkal jobb. |
villam64Válasz erre 2012-04-04 10:53:28 |
|---|
| #28062 Nehéz eset. Mostanra hordtam le a több m3 és több tonna anyagot a padlásról. A falak nálam is fel voltak magasítva a gerendák között. Én kiszedtem, így a fólia és a szigetelés végig megy, túlnyúlva jócskán a kinti szigetelésen. Síkba terítem, nem kerülgetem. Mint olvastam a fa hőszigetelő képessége negyede a hőszigetelőének. Azért számítok rá. Ha nem bontom vissza a téglákat, akkor ki kellett volna körbe javítanom a réseket. A ház felén volt részben agyag, a többin semmi zárás nem volt, tehát szellőzött rendesen a gerenda köze. A régi agyagos is meg volt bontva. Ha megcsinálom körbe a zárást (ez sem kis munka), akkor utána fólia kellene ugyan úgy kilógatva a tető végéig, párnafa, mondjuk 15 vagy 20 cm, hőszigetelés végig. És legalább 70 m2 új járólap beszerzése. Anyagárban sem kevés. Így az olcsóbb megoldást választom. Kérdés. 0,18 a fa hővezetése. Mennyi a 15 cm gerenda k értéke m2-re? Hogy nézhet ki a gerenda hőképe a 0,042-es 15 cm üveggyapothoz képest -5 °C és 22 °C között?   |
| Biosolar Forum => Hőszigetelés - Padlás => Öreg fagerendás födém | lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6 következő » |