Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Párafékezés - Egyéblapozz: « előző   1, 2
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2013-01-25
10:03:11
Előzmény: barbot #37608#37978
barbot,

egy ötletet hadd mondjak a lehetőségekhez...

"-gipszkartonprofil, párazáró fólia és gipszkarton álmenyezet szerelése a jelenlegi mennyezet alá (akkor lenne a párazáró fólia, és a menyezet között kb. 5-10 cm légrés), majd diszperzit."

Esetleg el lehet azon is gondolkodni, hogy ha a menyezet egyenessége, minősége megfelelő, akkor egyszerűen kenhető fóliával való "lefestés" + diszperzít festés is elégséges megoldás lehet. Kenhető fólia alatt értem azt a szürke színű diszperziós alapú anyagot, amit fürdőszobák vízszigetelésére használnak.

pl.:
SORIFLEX 1K FOLYÉKONYFÓLIA
Rugalmas vízszigetelő anyag
Építőipari Műszaki Engedély száma:ÉMI A-148/2002.
ÁLTALÁNOS TULAJDONSÁGOK
A SORIFLEX 1K folyékonyfólia oldószermentes, vizes diszperziós kötőanyagú, egykomponensű,
kenhető vízszigetelő anyag. Könnyen felhordható ecsettel, hengerrel vagy simítóval. Környezetkímélő,
az egészséget nem veszélyeztető termék. Megkötött állapotban rugalmas, a repedéseket 1,0-1,5 mmig áthidalja. Belső térben, üzemi víz elleni szigetelésre alkalmazható hidegburkolat alá.
ALKALMAZÁSI TERÜLET
Csak belső terekben használható Lakóépületek nedves helyiségeiben (zuhanyozók, fürdőszobák,
konyhák, stb.) nedvesség, üzemi és használati víz elleni szigetelésre. Nedvességre érzékeny, erősen
szívóképes felületekre (gipsz válaszfalak, faforgácslapok, betonyp és eternitlapok) burkolás előtti
védelmére. Ásványi felületekre (mész-cement vakolat, beton, gázbeton, mészhomoktégla).
A TERMÉK ELŐNYEI:
Vízzáró, megvédi a burkolat alatti nedvességre érzékeny alapfelületeket Felhasználásra kész,
semmiféle további adalékanyagot nem igényel, könnyen felhordható Környezetkímélő, vizes bázisú,
oldószermentes Repedésáthidaló, a meglévő és utólag jelentkező repedéseket eltömíti ill. áthidalja,
kb. 1,0-1,5 mm-ig. Közvetlenül burkolható, a szigetelés külön védelmet nem igényel.


Szerintem lényegesen egyszerűbb, és összességében talán nem drágább mint a fent említett megoldás...

csak hangosan gondolkodtam...

medig
2013-01-24
23:58:53
Előzmény: robert #37969#37972
szia robert!

Vegyük sorra.
"Nincs tudomásom arról, hogy bárhol is vizsgálták volna azt, hogy a diszperziós festék helyettesítheti-e a párazáró fóliát. És gondolom diszperziós festékből is több ezerféle van, amelyek más és más tulajdonságokkal bírnak."
Én sem tudok róla, hogy vizsgálták volna azt, hogy a diszperziós festék helyetesítheti-e a párazáró fóliát, de (és innentől nagyrészt feltételezések):
-a diszperziós festék filmképző, és gyakorlatilag egy műanyagréteget húz a falra. Mivel a benne levő ragasztó (valűszínűleg PVA-polivinilacetát) térhálósodás/kötés után jellemzően vízzáró, a szemcsés és/vagy a kémiai adalékanyagokkal tudják elérni, hogy a diszperziós festéken keresztül is "lélegezzen" (valamilyen szinten)a fal. A "lélegzés" mértéke valószínűleg attól (is) függ, hogy a festék töltőanyagán keresztül, vagy a töltőanyag szemcséi mellett/között a pára/levegő áthatolhat-e, illetve hogy a festék előállításához használt ragasztó/kötőanyag bevonja-e a töltőanyag szemcséit (felületet borító filmet képezve), vagy csak hídat képezve a szemcsék között összeragasztja azokat. Ezek azok a kérdések, feltételezések, amiket egy festékes szaki, vagy a gyárak tudnának megmondani. De ezek azok a kérdések is, amiket a gyártók valószínűleg nem fognak az orrunkra kötni. De igazából az öreg födém szempontjából a páraáteresztés/zárás a lényeges. Itt bejön a képbe a "falfix" nevű csodaszer is, aminek ugye az a szerepe, hogy behatolva a laza, vagy csak porózus vakolatba, vagy mész/festék-rétegbe, hidat képezzen a hordozó (vakolat vagy mészréteg), és a diszperziós festék között, megakadályozva a diszperziós festék lepattogzását, leválását. Ez is műanyag alapú kötőanyag. Vagyis valamilyen szinten vízzáró.
Tehát eddig van a mennyezeten elméletileg 1 -2 réteg falfix + 1-2 réteg diszperziós festék. HA ezeket elfogadjuk valamilyen szinten vízzárónak, akkor még mindig benne lesz a pakliban a létrejövő repedések hálója, ami ugyan átvezetheti a párát, de már csökkentett mennyiségben.

Ami még közrejátszhat itt, a falfix + diszperzit rétegek felhordása előtt/közben kell felcsavarozni a műanyag, üvegszálas hálót is, hogy a felvakolandó glett jól tapadjon a mennyezethez. A csavarok mentén bejuthat a pára, hőhidakat képezhetnek a csavarok...

Itt az üzletekben kétfajta glettanyaggal találkoztam (+ van, amit a kőmüves meg tud keverni mészből, homokból): tehát az egyik a mészglett (mész + finom töltőanyag), a másik az a glett, amiben megint van valamilyen műanyagos kötőanyag (is). Én ide, az esetemben ezt választanám.
Tehát az eddigi rétegrend lenne az 1-2 réteg falfix + 1-2 réteg diszperzit + 2 réteg glett.
Erre a glettre kerülne még két réteg diszperzit, jó kis szendvicset képezve a mennyezetre.
Úgy gondolom, hogy így jobb lenne, mintha gipszkartont szerelnék, alája párazáró fóliával, ugyanis így rések maradhatnak a mennyezetben. De ég várom az egyik épülethigiéniával foglalkozó nagyon jó szakember ismerősöm véleményét is.

"Én a teljes biztonságra törekednék: a párát még az előtt meg kell állítani a födém rétegeiben, mielőtt a harmatpont alá hűl, pontosabban még RH=70% előtt. Megfelelően vastag hőszigetelés és alatta folytonos párazár szükséges, és a helységek szellőztetése."
A rétegrend (így első nekifutásra) maradna a fent vázoltak alapján. A glettelt, diszperzittel szigetelt réteget kb. 10 cm-re lefuttatnám a falra is, amelyen maradna a mész.
Amit még nem írtam, hogy a szobák belmagassága kb. 3,20-3,30 cm. Lennebb hozni a mennyezetet nem akarom.

"Te értesz a fához. Gondolom, a párakicsapódástól évek óta nedvesedik a faszerkezet. Ebből kifolyólag látsz bármiféle károsodást? Vagy annyira szelel a deszkázat, hogy kiszárad minden?"
Az egyik szoba 1907-től kb. 80 éven keresztül tisztaszobaként működött, vagyis csak nagyon-nagyon ritkán használták, és tüzeltek a csempében (ez ugye azért fontos, mert a tüzelés az egyik legjobb szárítási módszer). Sajnos pont ez alatt a szoba alatt pince sincs, hogy azon keresztül száradt volna az épület. eredetileg gerendás mennyezet volt, amit valamikor 80 táján felstakatúroztak, így létrejött ott egy 20-as, kiszellőzetlen légrés. Fölül nagyrészt megmaradt a deszkafödémen az 5-10 cm vastag vályogtapasztás. (Kb. 1980-ig évente újrasíkárolva/tapasztva.) Ezzel együtt nem volt gond sehol, ugyanis jóval kevesebb vizet termeltek az Őseim: nem volt fürdő, wc, egy-két szobát használtak, sokat szellőztettek, fával tüzeltek, és az év nagy részében a nyárikonyhát használták, keveset voltak bent. Ami megszakítja egyik szoba fölött a vályogtapasztás folytonosságát, az kb. a ház tengelyvonalában levő (utólag beépített) felső mestergerenda. E mellett van légrés, de nem akartam szigeteléskor nagyon lenejlonozni, fojtani, vályogolni meg ugyan nem. Úgy szigeteltem, hogy a lentről feljutó pára tudjon kiszellőzni.
Szellőzik is, de bíztosan nem annyira, mintha nem lenne deszkázva. A deszkákat kb. 3-10 mm távolságra fektettem egymástól 5x10-es párnafára, mert a padlást használjuk, gabonatárolásra, és muszály volt kialakítani egy teherbíró járószintet. Így a deszkák résein fokozottan jelenik meg a pára. Sajnos már régen nem volt rendes fagy, hogy lefotózzam, hogy néz ki.

A födém rétegrendje: stakatúr (kb. 2 cm vakolat 2.5 cm vastag deszkára felszegezett nádra vakolva = kb. 5.5-6 cm vastagon, a széleknél 2-3 cm-el több) + 20x20-as gerendák közt a légrés + a felső deszkázat, és a vályog (kb. 10-12 cm), valamint az erre felrakott 10 cm-es kőzetgyapott, és ezen a 2,5 cm-es deszka. Ez összesen kb. 47-50 cm szigetelés (még sosem számoltam-rengetegnek tűnik!)
Anno, mikor ismerősömmel átbeszélgettük a rétegrendet, akkor azt monda, hogy ez átszellőzik valamilyen szinten, és úgy számolja, hogy kb. június-július az, amire légszáraz lesz. Illetve hogy ha 1-nek vesszük a 60-as, gyengén kiégetett, vályoggal összerakott tömör/ cigánytégla hőátbocsájtási számát, akkor ez kb. megfelelő lesz, hogy ne fent csapódjon ki a pára a fal felvegye, és leadja.

Amit esetleg Tőled kérnék, és megköszönném: ki tudnád matekelni, hogy a fenti rétegrendnek kb. mi a számszerű szigetelése, hőátbocsájtása? Ideális esetben, és úgy is, hogy hibák, hőhídak vannak benne. Szerinted 20C fokos belső, és -10-15 C fokos külső hőmérsékletnél kb. hová kerül az a réteg, ahol kicsapódik a pára?
Érdekelne, hogy a 60 cm-es falra Te mennyit számolnál?

No, ez jó hosszú lett...


2013-01-24
17:42:49
Előzmény: barbot #37964#37969
barbot,

Nincs tudomásom arról, hogy bárhol is vizsgálták volna azt, hogy a diszperziós festék helyettesítheti-e a párazáró fóliát. És gondolom diszperziós festékből is több ezerféle van, amelyek más és más tulajdonságokkal bírnak.

Én a teljes biztonságra törekednék: a párát még az előtt meg kell állítani a födém rétegeiben, mielőtt a harmatpont alá hűl, pontosabban még RH=70% előtt. Megfelelően vastag hőszigetelés és alatta folytonos párazár szükséges, és a helységek szellőztetése.

Te értesz a fához. Gondolom, a párakicsapódástól évek óta nedvesedik a faszerkezet. Ebből kifolyólag látsz bármiféle károsodást? Vagy annyira szelel a deszkázat, hogy kiszárad minden?


2013-01-23
19:59:24
Előzmény: robert #37961#37964
szia.
Ezek szerint tanácsos lesz elfelejteni párazáróként a párazáró fólia + gipszkarton + diszperzit hármast, és az üvegszálas szövet + glett + diszperzit jobb lesz...
Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Párafékezés - Egyéblapozz: « előző   1, 2
Copyright © 2005-2021 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva